Adóváltozások – 2008

• 
• 

Részletek

2008. február 14. csütörtök, 00:00

 

Az adóreform (1988) óta elmúlt húsz évben megszoktuk már (megszoktuk?), hogy az év vége, illetve a következő év eleje az új adójogszabályok tanulásával, tanulmányozásával végződik és kezdődik a pénzügyekkel, számvitellel foglalkozó szakemberek számára. Nincs ez másként 2007 végén / 2008 elején sem. A változások mennyisége évről évre jelentősnek tekinthető, sőt nemritkán év közben is módosulnak az adótörvények. A 2008-tól alkalmazandó új adószabályokat a 2007. évi CXXVI. törvény tartalmazza 495 paragrafusban és további 13 mellékletben, s ehhez jön még az áfatörvény.

A 2008. január 1-jétől változó szabályok közül külön is fi gyelmet érdemel az áfatörvény újrakodifi kálása. Nem egyszerűen a korábbi áfatörvény kihirdetése (1992) óta bekövetkezett változásokat tartalmazza az új törvény, hanem egy elveiben és rendszerében új törvényi szabályozást alkotott az Országgyűlés. Az új törvény megalkotásának egyik indoka az, hogy Magyarország uniós csatlakozásával az európai uniós gazdasági kapcsolatok kiszélesedtek, illetve az EU is újrakodifi kálta a tagállamok által kötelezően alkalmazandó hozzáadottérték-adóra vonatkozó irányelvét (a Tanács 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó- rendszerről). Az új áfa szabályokat a 2007. évi CXXVII. törvény tartalmazza 269 paragrafusban és további 9 mellékletben (a hatályon kívül helyezett korábbi áfatörvény alig 80 paragrafust és 10 mellékletet tartalmazott, de a paragrafusok növekedése nem jelenti a terjedelem növekedését is, az új törvény mindössze 5 százalékkal terjedelmesebb a korábbinál).

A következő cikkben az építőipart (is) érintő legfontosabb adóváltozásokra hívjuk fel a fi gyelmet, csak szemelvényeket idézünk a teljesség igénye nélkül, hiszen a változások terjedelme nem teszi lehetővé még a vázlatos áttekintő ismertetést sem.

A cikk második részében a társasági adót és az adózás rendjéről szóló törvény néhány változását vesszük górcső alá.

Személyi jövedelemadó

Adójóváírás

A jövedelmek egyenletesebb adóterhelése érdekében a törvény az alap- és kiegészítő adójóváírást egyesítő egységes adójóváírást vezetett be, amelynek mértéke továbbra is a bérjövedelem 18 százaléka, legfeljebb havi 11 340 forint. A teljes összegű adójóváírás évi 1 250 000 forint jövedelem alatt érvényesíthető, míg az ennél több jövedelemmel rendelkezők esetében a meghaladó jövedelemrész eddigi 18 százaléka helyett 9 százalékával kell csökkenteni az adójóváírást. Ennek eredményeként a csökkenő mértékű adójóváírás az eddigi 2 100 000 forint helyett 2 762 000 forint jövedelemhatárig érvényesíthető.

Az átalakítás nem érinti a legfeljebb évi 1 millió forint (havi 83 ezer forint) bruttó jövedelemmel rendelkezőket, míg az ennél nagyobb jövedelműeknél az adójóváírás összege emelkedik és ezáltal csökken az adóterhelésük. A kiegészítő adójóváírás megszüntetésével egyszerűsödik az adójóváírás rendszere.

Reklámajándék

Megszűnt az üzletpolitikai (reklám) célból adott ajándékok (tárgyak és szolgáltatások) adómentessége, az áruminta kivételével. Továbbra is adómentes az üzletpolitikai célú árengedmény, visszatérítés, ideértve azt az esetet is, amikor a viszszatérítés valamely árura, szolgáltatásra beváltható érték (pl. különböző pontgyűjtő akciók keretében az erre szolgáló adathordozón tárolt, árura, szolgáltatásra beváltható pontérték) formájában valósul meg.

Ingatlanértékesítés és jövedelmének lakáscélú felhasználása

Az Európai Bizottság Magyarországot az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználására vonatkozó hatályos szabályozás átalakítására kötelezte. Ennek következtében a lakásszerzési kedvezmény megszűnik, ugyanakkor a lakások átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka harmadára csökken, azáltal, hogy a lakás megszerzését követő második évtől történő átruházás esetén a jövedelem már csökken, míg a megszerzést követő ötödik évtől már nem kell jövedelmet fi gyelembe venni. A nem lakásingatlanok (pl. garázs, üdülő, földterület) esetében az adóköteles időszak továbbra is 15 év marad.

Külön átmeneti szabály rendelkezik azokról az esetekről, amikor a magánszemély az ingatlan átruházás jövedelemét 2008. január 1-je előtt megszerezte, ilyenkor a lakásszerzési kedvezményre vonatkozó szabályokat még alkalmazhatja a magánszemély.

Az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére – méltányosságból – jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire fi gyelemmel (például, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa lakhatását biztosító célra történik) az adót az adóhatóság mérsékelheti vagy elengedheti.

Továbbra is megmaradt az a kedvezmény, hogy bármely ingatlan átruházásából származó jövedelem adóját nem kell megfi zetni, ha azt a magánszemély (az átruházás évében vagy az azt követő két évben) saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely megszerzésére fordítja.

Általános forgalmiadó

Az új áfatörvény – mint azt már a bevezetőben is kiemeltük, sok új szabályt tartalmaz – ezek közül meg kell említeni a csoportos áfa-adóalanyiságra vonatkozó szabályokat (kérelemre az APEH határozatot hoz róla, a csoport tagjai a Kiemelt Adózók Igazgatóságához kerülnek át), a mentességi szabályok változásait (lényeges szűkülés!), a számlázási szabályokat (részletesen szabályozza a törvény), az ingatlanértékesítések áfakötelessé válását (nem adóalany – például magánszemély – esetén is, ha az értékesítés üzletszerű, tartós, rendszeres), kapcsolt vállalkozások esetében az egyetemleges felelősséget az adó megfi zetéséért (láncértékesítés, körhinta, karusszel).

A következőkben csak a fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseket részletezzük. A szabályok alkalmazásával kapcsolatban várhatóak adóhatósági tájékoztatások, ezeket célszerű nyomon követni az APEH honlapján (www.apeh.hu), illetve a szaksajtóban.

Fordított adózás

Az új áfatörvény 142. §-a határozza meg a fordított adózásra vonatkozó szabályokat.

A fordított adózásra kötelezett termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások köre

Az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője fizeti:

1. a következő feltételeknek megfelelő termékértékesítés esetében: építési szerződés alapján ingatlan (ingatlanrész) átadása a megrendelőnek, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a megrendelő bocsátotta rendelkezésre;

2. ingatlanhoz kapcsolódó építés- szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetében;

3. az előző két pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében;

4. az áfatörvény 6. számú mellékletben felsorolt termékek – hulladékok – értékesítése esetében;

5. a következő termékértékesítések esetében, feltéve, hogy az értékesítő adóalany az adóhatósághoz történt előzetes bejelentésével ezekre adókötelezettséget választott (áfatörvény 88. §):

• beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év;
• beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését;

6. az adós és hitelező viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul;

7. a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék és egyéb, a teljesítésekor szokásos piaci árát tekintve 100 000 forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termék értékesítése esetében, ha az értékesítő adóalany felszámolási vagy bármely más, fi zetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll.

Ha a 6. és 7. pont ingatlanértékesítés, akkor az 5. pontban meghatározottaknak is teljesülniük kell.

Az előzőekben felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások taxatívak, vagyis egyéb kifejezetten fel nem sorolt ügyletre (pl. ingatlanhoz kapcsolódó tervezés) a fordított adózás nem terjed ki. A törvény a szolgáltatások felsorolásánál nem hivatkozik Szolgáltatás Jegyzék (SZJ) számokra, ezért a szolgáltatások SZJ besorolása nem lényeges a fordított adózás megítélése során.

Adóalanyi kör

A fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyikének se legyen olyan, az áfatörvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fi zetése ne lenne követelhető. Ugyanakkor e szabály alkalmazásában – akár termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója vagy termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője minőségében, akár mindkét minőségben egyaránt belföldön nyilvántartásba vett adóalany az eva hatálya alá tartozó személy, szervezet is.

Az érintettség valószínűsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon a fordított adózás adóalanyiságára vonatkozóan, illetve erre vonatkozóan tájékoztatás kérhető az állami adóhatóságtól. Az állami adóhatóság tájékoztatási kötelezettségének köteles haladéktalanul eleget tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni.

Az evaalanyok – kizárólag a fordított adózás szempontjából – áfaalanynak minősülnek, mind értékesítőként, mind beszerzőként. Így, amennyiben evaalany teljesít az 1–7. pontban meghatározott ügyletet olyan beszerző részére, akivel szemben a fordított adózás alkalmazandó, úgy nem számíthat fel áfát az ügylet során (az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény – a továbbiakban: evaörvény – 13. § (4) bekezdés). Amennyiben evaalanyként szerez be fordított adózással érintett terméket, vesz igénybe szolgáltatást, úgy az áfát az evatörvény 16. § (2) bekezdése értelmében az adóévre vonatkozó eva bevallásában köteles megállapítani és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfi zetni.

Tekintettel arra, hogy az evaalany egyebekben nem alanya az áfának, nem illeti meg az adózás választásának joga az ingatlan értékesítések esetében, így amennyiben evaalany olyan ingatlant értékesít, melyre egyébként adófi zetési kötelezettséget lehetne választani az adómentesség helyett, az ingatlan értékesítése adómentes, és nem kell azzal kapcsolatban fordítottan adózni (5. pont).

Abban az esetben, ha az igénybevevő áfaalany ugyan, de alanyi adómentességet élvez, vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyként különleges jogállása van, a fordított adózás nem alkalmazható, mivel ezek olyan jogállások, amelyek alapján az adóalanytól adó fi zetése nem követelhető. Ugyanakkor a kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes tevékenységet végző (új áfatörvény 85–86. §-ai) adóalany, illetve az utazásszervezési szolgáltatást nyújtó (új áfatörvény 205–212. §-ai), vagy bármely más, árrés szerint adózó adóalany esetében (új áfatörvény 213–233. §-ai) a fordított adózást alkalmazni kell. Amennyiben alanyi adómentes adóalany vagy mezőgazdasági tevékenységet végző különleges jogállású adóalany teljesít az 1–7. pontban felsorolt termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, abban az esetben sem alkalmazandó a fordított adózás, tehát a beszerző, igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak nem kell adót megállapítania.

A nem jogi személy társasházak (áfatörvény 5. § (2) bekezdése) – a közös tulajdonban és közös használatban lévő ingatlan dolog tekintetében – kizárólag csak mint tulajdonostársak közössége válhatnak adóalanynyá. Ebből következően a közös tulajdon kezelési, fenntartási kötelezettségeinek felosztásához kapcsolódóan a társasház és tagjai között megvalósuló szolgáltatás nem értelmezhető, így a társasház nem számlázhatja ki tagjai felé a közös tulajdon közös költségét. Ennek megfelelően, amennyiben a társasház az általa igénybe vett szolgáltatások költségeit pusztán „szétosztja” a tulajdonosok között, e gazdasági esemény még nem minősül az áfatörvény értelmében szolgáltatásnak (nem valósul meg áfatörvény hatálya alá tartozó ügylet!), következésképpen pedig e tekintetben a fordított adóztatás sem merülhet fel.

Amennyiben társasház vesz igénybe az 1–7. pontban felsorolt szolgáltatást, akkor a fordított adózás a részére nyújtott szolgáltatások során csak abban az esetben áll be, ha a társasház áfaalanynak minősül és nem választott alanyi adómentességet a tevékenységére.

A társasházakra vonatkozó megítéléssel szemben a jogi személy lakásszövetkezetek a tulajdonukban álló ingatlanok közös használatának ellenérték fejében történő biztosítása tekintetében az áfatörvény hatálya alá tartozó szolgáltatást nyújtanak a szövetkezeti tagjaik felé, mely szolgáltatás az áfa rendszerében ingatlan-bérbeadásnak minősül (áfatörvény 259. § 4. pont). Mivel azonban az ingatlan- bérbeadás nem tartozik bele az 1–7. pontokban felsorolt, fordított adózással érintett szolgáltatáskörbe, a lakásszövetkezetek és tagjaik között megvalósuló említett szolgáltatás tekintetében a fordított adózás nem alkalmazható.

Számlázás

Az előzőekben meghatározottak alkalmazása esetében a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója olyan számla kibocsátásáról gondoskodik, amelyben áthárított adó, illetőleg az áfára vonatkozóan meghatározott százalékérték nem szerepel, ugyanakkor köteles a számlán a beszerző, igénybevevő adóalany adószámát feltüntetni (áfatörvény 169. § d) pont).

A terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezettsége

A fordított adózással érintett ügyletek esetében a beszerző, igénybe vevő adóalany adófi - zetési kötelezettsége abban az időpontban keletkezik, amelyik az alábbi időpontok közül a leghamarabb következik be (áfatörvény 60. § (1) bekezdése):

a) az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvétele, vagy
b) az ellenérték megtérítése, vagy
c) a teljesítést követő hónap 15. napján.

A beszerző, igénybevevő adóalany köteles a fi zetendő adót a bevallásában beállítani, azonban a fi zetendő adót a levonási jog általános feltételei szerint levonásba is helyezheti.

Előleg

A kézhez vett, jóváírt előleg esetén is adófi zetési kötelezettség keletkezik (áfatörvény 59. §) úgy, hogy a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fi zetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Ez utóbbi kitétel azonban csak abban az esetben értelmezhető, ha a teljesítésre kötelezett egyben az adófi zetésre kötelezett is (a vevőnél ugyanis kézhez vétel, jóváírás az előleg kapcsán nem merül fel, hiszen az előleget ő fi zeti meg az eladója felé). Így abban az esetben, ha fordított adózást kell alkalmazni, akkor az előleg után nem keletkezik adófi zetési kötelezettség.

Mi minősül ingatlannak, milyen szolgáltatásokra kell még alkalmazni a fordított adózást?

Ingatlan alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) szerinti ingatlant kell érteni, tehát a földterületet, a felépítményt, valamint ezek alkotórészét, vagyis az ezekkel tartósan oly módon egyesített dolgokat, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. A földrészletnek az épület, a növényzet és egyéb építmény (kerítés, akna) lehet alkotórésze. A növényzet addig alkotórész, amíg el nem válik a földtől, így a termés a leszedéssel, a fa a kivágással önálló dologgá válik. Azokat a dolgokat is a föld alkotórészének kell tekinteni, amelyek mint növedékek utólag keletkeztek. Ennek értelmében a földben gyökerező fa a földnek ilyen növedéke és mindaddig alkotórésznek minősül, amíg a földtől el nem választják.

Mindezek alapján ingatlan karbantartásnak, illetve fenntartásnak minősülnek a kertészeti szolgáltatások is (pl. fűnyírás, fametszés). A kéményseprési szolgáltatás szintén ingatlanhoz kapcsolódó karbantartási tevékenységnek minősül. A villanyvezetékek, szerelvények szintén alkotórésznek minősülnek, amelyek nem választhatók el az épülettől. Ezáltal a villanyszerelés, illetve ennek analógiájára például a vízvezeték javítási szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódó javítási szolgáltatásnak minősül.

Az épületgépészeti szolgáltatások (karbantartás, javítás) esetében az alapján kell eldönteni, hogy a fordított adózás vonatkozik- e rájuk, hogy ezek a gépek, berendezések alkotórészi kapcsolatot képeznek-e az ingatlannal. Amennyiben igen, vagyis az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne, akkor ezek karbantartása, javítása fordított adózás alá esik. Az őrző-védő szolgáltatás lényege jellemzően a vagyon-, illetve személyvédelem, nem az ingatlan karbantartása, fenntartása, így amennyiben az őrzés-védelem konkrét jellegadó tartalma alapján a személy, illetve vagyonvédelemre irányul, úgy arra a fordított adózás nem alkalmazandó.

Fő- és melléktevékenység

Amennyiben az adóalany olyan szolgáltatást nyújt, amely két vagy több szolgáltatást tartalmaz, azt kell megítélni, hogy az adott szolgáltatásban mi a főtevékenység. Amennyiben a főtevékenység olyan szolgáltatás, mely önmagában nyújtva fordítottan adózna, akkor a teljes szolgáltatás fordított adózás alá esik, amennyiben a főtevékenység önmagában nem adózna fordítottan, úgy a nyújtott szolgáltatás egészére nem alkalmazható a fordított adózás.

Átmenet

Amennyiben olyan ügylethez történt előlegfi zetés vagy részteljesítés 2007. december 31-ig bezárólag, mely 2008. január 1-jétől fordított adózás hatálya alá tartozik, úgy az új áfatörvény 269. § (1) bekezdése értelmében még a teljes ügyletre az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt (továbbiakban: régi áfatörvény) kell alkalmazni, vagyis nem kell fordítottan adózni sem az előleg, sem a teljesítés után, még akkor sem, ha a teljesítés 2007. december 31-e után következik be. Ugyanakkor az új áfatörvény 269. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben az új áfatörvény rendelkezései valamennyi érintett félre együttesen és összességében kedvezőbbek, mint a régi áfatörvény, akkor az új áfatörvény rendelkezéseit lehet alkalmazni. Azonban ennek feltétele, hogy a felek erről a döntésről írásban nyilatkozzanak, mely nyilatkozatnak 2008. február 15-ig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie.