A ménkűbe!

    

Avagy, mit csinál az intelligens épület zivatar idején?

A villamos szereléstechnika az elmúlt évek során egyre igényesebbé vált. Ez annak a következménye, hogy egyrészt a vevők igényei lényegesen megnőttek, másrészt ezek az igények intelligens buszrendszerekkel elegánsan, műszakilag teljes körűen és kielégítően teljesíthetők. A rendszerek tervezése, megvalósítása és telepítése során alapvető változás ment végbe – az egyszerű ki/be- és váltókapcsolástól kiindulva egészen az épülettechnikában előforduló legkülönbözőbb villamos feladatok átfogó, integrált teljes megoldásáig.

Bővebben...

Villámvédelmi kockázatelemzés

    

A kockázatelemzés az új villámvédelmi szabvány kulcsfontosságú része. Az eljárás összetett, időigényes, gyakorlati alkalmazhatósága számos kérdést vet föl. Az immár magyar nyelven is megjelent szabványt egyelőre vélhetőleg kevesen olvasták, még kevesebben alkalmazták. Jelen írás röviden bemutatja a kockázatelemzés folyamatát és rávilágít a megoldásra váró problémákra.

 

Alapelvek

A villámvédelmi kockázatelemzés módszerét két fontos felismerés alakítja:

  • nem csak a közvetlen villámcsapások képesek veszteség (baleset, meghibásodás, tűz, anyagi kár stb.) okozására,
  • a veszteségek bekövetkezésének valószínűségét döntően befolyásolják az épületeket a környezetükkel összekötő vezetőképes hálózatok.

    Bővebben...

A költségvetés kiírás bukatatói

    

Tervezői anyagszükséglet-kiírási problémák Ausztriában is? Az osztrák elektrojournal szakfolyóirat 9a/2009 és 11/2009 számaiban az épületvillamossági tervek anyagszükségleti kiírási problémáiról „Das ist leider der alltägliche Wahnsinn” – azaz szabad fordításban „Ez a mindennapok őrültsége”, illetve „Der Wahnsinn hat Methode” – „A hülyeségnek is van rendszere” címmel jelentek meg cikkek.

A cikkek a tervezők által a tervekhez mellékelt anyagszükségleti kiírások minőségét, azok hiányosságait és a kivitelezőkre ebből háruló nehézségeket tárgyalja. Természetesen szerepelnek benne a beruházók, a finanszírozók, illetve ezeknek a szervezeteknek az eljárásai, az ebből eredő visszásságok is.

Bővebben...

Villamos hálózatok tűzvédelme - az ideális esetre tervezés lépései

    

Az ebben a szakaszban bemutatott tervezést „ideális esetként” jellemezzük, mert abból indul ki, hogy egy kábel vagy egy vezeték magában van, és a hőmérséklet nem tér el jelentősen a „normális esettől”. Így a tisztán elméleti és a tényleges üzemi feltételek megegyeznek, azaz Ir= Iz.

 

Tervezési feltételek

ábraAz „ideáli esetre” tervezés koncepciója az alábbi három megállapítással világítható meg:

  1. A vezetékezés IZ áramterhelhetőségének nagyobbnak vagy egyenlőnek kell lennie, mint a várható Ib üzemi áram. (IZ ≥ Ib). Az üzemi áram így az áramterhelhetőség legkisebb szükséges IMW értékét jelenti (Ib = IMW).
  2. A vezetékezést akkor tudja az elé kapcsolt túláram-korlátozó berendezés megvédeni, ha In névleges áramerőssége kisebb vagy egyenlő, mint a vezetékezés IZ áramterhelhetősége. (IZ ≥ In).
  3. A túláramvédő berendezés csak akkor tud működni, ha az In névleges áramerőssége nagyobb vagy egyenlő, mint az Ib üzemi áram (In ≥ Ib) – különben üzem alatt tartósan kioldana.

    Bővebben...

Villamos hálózatok tűzvédelme - kábel- és vezetékrendszerek tervezése, kivitelezése

    

Az utólagos hőszigetelés után tűzvédelmi szempontból új épület keletkezik. Az épület biztosan energiatakarékos lesz, viszont elektromos hálózata miatt – kellő körültekintés hiányában – tűzveszélyessé válhat. A falban lévő vezetékek ugyanis nem látszanak, nem jelzik elöregedettségüket, mint pl. a hulló vakolat, ezért a legtöbb esetben a hőszigeteléssel egyidejűleg felújításukra sem kerül sor. A következő cikkek ennek veszélyeit kívánják feltárni, és a tervezéshez, kivitelezéshez megfelelő támpontot adni.

Bővebben...